SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

ÁRON LÁSZLÓ

1956. szeptember 20-án születtem Budapesten.

1971--1975-ig a budapesti Veres Pálné Gimnázium orosz-angol tagozatú osztályába jártam.

1975--1980-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója voltam, elôbb magyar-orosz, késõbb magyar-orosz-filozófia szakon. Diplomát 1980-ban, magyar-filozófia szakon szereztem. Szakdolgozatomat filozófiából, Zalai Béla rendszerelméletérõl írtam. Az egyetemi évek alatt a Nyíri Kristóf vezette 1976-tól mûködõ Filozófiai mûhelyszeminárium köréhez tartoztam.

Az egyetem elvégzése után oktatói pályámat a Miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Kohó- és Gépipari Fõiskolai Karán kezdtem meg Dunaújvárosban.

1982-ben megjelent Husserlrõl szóló kismonográfiám a Kossuth Könyvkiadónál.

1982-tõl kezdõdõen az ELTE Bölcsészettudományi Karának Filozófiatörténet Tanszékén tanítok.

1983-2009 szerkesztõként közremûködtem a Magyar Filozófiai Szemle szerkesztésében.

1984-ben egyetemi doktori oklevelet szereztem a husserli fenomenológia keletkezéstörténetérõl írt disszertációmmal, mely Husserl-könyvem kis mértékben átdolgozott, bõvített változata volt.

A 80-as évek közepétõl a 90-es évek elejéig különféle ösztöndíjak segítségével több-kevesebb idõt töltöttem Bécs, Köln és Innsbruck egyetemein, ezzel párhuzamosan számos hazai és nemzetközi konferencián vettem részt.

1995-1999: kutatási területemhez illeszkedõ tematikájú órákat adtam a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen.
1999-2008 a Miskolci Egyetemen is hirdettem meg kurzusokat.

2008-ban és 2009-ben a Pannon Egyetemen tartottam órákat.

Kutatási területem az évek során némi -- bár nem túlzottan jelentõs -- változáson ment keresztül. Míg kezdetben a fenomenológia és a korai Husserl állt érdeklõdésem középpontjában, addig késõbb inkább annak történelmi gyökerei és elõzményei érdekeltek. Foglalkoztam az angol empirizmus és pozitivizmus különbözõ képviselõivel, James és John Stuart Mill-lel, Jeremy Benthammel, Baconnal, Locke-kal és Hume-mal.

Szinte kezdettõl fogva érdekelt a mai episztemológia és tudományfilozófia, Russelltõl a Bécsi körön át Ryle-ig, Karl Poppertõl Feyerabendig. Ezekrõl a témákrõl több mint másfél évtizede rendszeresen hirdetek meg órákat. Az utóbbi években elsõsorban logikai és nyelvfilozófiai kérdések kerültek érdeklõdésem homlokterébe.

Budapest, 2000. április 24.

Budapest, 2009. szeptember 30.


Fontosabb publikációk

"A matematikától a filozófiáig -- Husserl első írásai", A Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar Közleményei IV., Dunaújváros, 1981. 229-233. o.

Edmund Husserl, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1982

"Kelet-európai irodalomelmélet nyugaton", Magyar Filozófiai Szemle XXVI. évfolyam (1982/6)

"Werner Sauer: Österreichische Philosophie zwischen Aufklärung und Restauration. Beiträge zur Geschichte des Frühkantianismus in der Donaumonarchie". -- recenzió: Philosophischer Literaturanzeiger, Bd. 37. (1984), Heft 1.

"Az én és a halál Zalai Béla filozófiájában", Számadás, Budapest, ELTE, 1985

"A Note on the English Influence in the Philosophy of the Habsburg Monarchy", From Bolzano to Wittgenstein. The Tradition of the Austrian Philosophy, Wien, Hölder--Pichler--Tempsky, 1986 115-118. o.

"Programok és paradigmák", Informatika történetfilozófiai szempontból, Budapest, Magyar Filozófiai Társaság, 1990

"Programme und Paradigmen", Computer, Kultur, Geschichte. Beiträge zur Philosophie des Informationszeitalters, Wien, Passagen Verlag, 1991 127-132. o.(Az elõzõ cikk német változata)

"Masaryk und die Rezeption des Positivismus in der Brentano-Schule", T. G. Masaryk und die Brentano-Schule, szerk.: J. Zumr és T. Binder, Praha--Graz, 1992 205-210. o.

"Természetjog és politika John Locke-nál", -- recenzió: Magyar Filozófiai Szemle XXXVII. évfolyam (1993/5-6)

"Pauler und die Brentano-Schule", Brentano Studien, Bd. 5. (1994)

"Vernetzte Kommunikation – Paradigmenwechsel der wissenschaftlichen Forschung", Philosophia Hungarica: Profile zeitgenössischer Forschung in Ungarn  (szerk.: Wolfgang Hogrebe), Würzburg: Königshausen & Neumann, 1999. 125-130. o.

"Kommunikáció a hálózaton -- paradigmaváltás a tudományos kutatásban", Fehér Márta -- Lendvai L. Ferenc (Szerk.): Hársing László 70 éves. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica Tomus VI. Fasciculus 2. Fasciculus Specialis, Miskolc, 2000. (Az előző tétel bővített, magyar nyelvű változata)

"Carnap szintaxiselmélete és a logikai típusok", Világosság 2002/4-5-6-7, 221-224

„Érvelési módok a korai utilitarizmusban”,  Világosság,  2003/11—12, 41-45. o.

 "A kettős tárgyiság elméletéről. Pozitivista motívumok Brentano, Freud és Masaryk lélekfelfogásában", Magyar Filozófiai Szemle, XLIX. évfolyam (2005 /3), 511-520. o.

"A pozicionális leírásoktól a szabványos kifejezésekig. Carnap jelöléselméletéről", Alkalmazott nyelvészeti Közlemények. Interdiszciplináris tanulmányok (A Miskolci Egyetem Közleményei 2006. Első évfolyam Első szám), Miskolc, Egyetemi Kiadó, 2006. 125-129. o.

"Induktive Methodologie und Freiheitskonzeption bei Mill", Grundprobleme bürgerlicher Freiheit heute (Kritisches Jahrbuch der Philosophie Band 7 2007) Hrsg. Klaus-M. Kodalle, Würzburg: Verlag Königshausen und Neumann GmbH, 2007. 17-21. o.

Filozófia középiskolásoknak (Bp., 2007), Jócsák Máriával, Kalmár Zoltánnal és Kerner Annával közösen

Boros János -- Lendvai L. Ferenc (szerk.): Bevezetés a filozófia történetébe (Bp., 2009) -- társszerzőként 2 fejezet